A tűzoltó szerelvényeket általában 6 havonta szakcéggel ellenőriztetni kell, valamint azok szükségszerinti és időszakos karbantartásáról gondoskodni kell. A karbantartás tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység.
Kérjen ajánlatot komplex átalánydíjas szolgáltatásunkról
Tűzoltó szerelvények karbantartásának előírásai
A tûzoltó kapcsok vizsgálati módszerei
A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról tartalmazza a vonatkozó előírásokat.
54. § Az 1,2MPA üzemi nyomású tûzoltó kapcsok vizsgálata a 1,8 MPa tömörzárási és a 3,6 MPa szilárdsági, az 1,6 MPa üzemi nyomású tûzoltó kapcsok vizsgálata a 2,5 MPa tömörzárási és a 4,5 MPa szilárdsági, a 4,0 MPa üzemi nyomású tûzoltó kapcsok vizsgálata a 6,5 MPa tömörzárási és a 10,0 MPa szilárdsági próbanyomáson 2 percen keresztül tart. A szilárdsági nyomáspróba alatt a tömítõguminál a vízgyöngyözés megengedett.
55. § A tûzoltó kapcsok vákuumtömörségének vizsgálata 0,08 MPa légritkításnál 5 percen keresztül tart. A vákuumcsökkenés nem haladhatja meg a 0,005 MPa értéket.
56. §
(1) A tömítõgumi 53. § szerinti összenyomhatóságának vizsgálata párhuzamos lapok közötti összenyomással történik. Az összenyomás alatt a vizsgálatot végzõ személy a tömítõgumi magasságát három, egymáshoz viszonyítva 120°-ra levõ helyen megméri. Induló méretként a három mérés számtani középértékét veszi fel.
(2) A 30 percen keresztül tartó 60%-os magassági méretre való összenyomás után 15 perccel maradó alakváltozás nem megengedett.
A mûanyag kupakkapcsok vizsgálati módszerei
64. § A mûanyag kupakkapocs szilárdságának és a csatlakozás tömörségének vizsgálata 1,6 MPa próbanyomáson történik. A szilárdsági és tömörzárási vizsgálat során tömítõguminál a vízgyöngyözés megengedett.
65. §
(1) A mûanyag kupakkapcsok szilárdságának és tömörzárásának vizsgálata az etalon kapocshoz csatlakoztatva 2,2 MPa próbanyomáson 2 percen keresztül tart (statikus szilárdsági vizsgálat). A vizsgálati hõmérséklet
a) –20 °C,
b) +20 °C, és
c) +40 °C.
(2) A mûanyag kupakkapcsokat a vizsgálatot végzõ személy vizsgálat elõtt a vizsgálati hõmérsékleten, 24 órán keresztül temperálja.
66. §
(1) A dinamikus szilárdsági vizsgálathoz, a vizsgálatot végzõ személy az etalon kapocshoz csatlakoztatott mûanyag kupakkapcsot ciklikusan terheli. A próbanyomást legfeljebb 2,0 MPa/min változási sebességgel 0-ról 1,6 MPa ra emeli, majd 0-ra csökkenti. A mérést szobahõmérsékleten folyamatosan 100-szor megismétli.
(2) A mérési sorozat elején és végén a fõ méreteket ellenõrzi.
(3) A dinamikus szilárdsági vizsgálat során maradandó alakváltozás nem megengedett.
Tömlõk vizsgálati módszerei
80. §
(1) A tömlõ bevonat vastagság vizsgálata optikai nagyító berendezésen, 0,01 mm osztású skálával történik.
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy a tömlõbõl egy gyûrû alakú mintát vág és megméri a szálak teteje és a borítás felülete közötti távolságot a gyûrû egymástól négy egyenlõ távolságra esõ pontján körbe az optikai nagyító segítségével. A mért értékeket átlagolni kell. Ahol a bevonat változó vagy bordázott, a mérést a legvékonyabb ponton végzi el.
81. §
(1) Törési nyomás vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy a tömlõ szivárgását vagy sérülését vizsgálja, a nyomás alatt tartott, megtört vizsgálati darabon.
(2) A vizsgálati darab egy 2,0 m hosszúságú tömlõ. A vizsgálathoz használt nyomásfokozó szivattyú képes, vízzel, mint vizsgáló közeggel a 6. melléklet 4. táblázatában meghatározott vizsgálati nyomás fenntartására.
(3) A vizsgálatot végzõ személy a mintadarabot összekapcsolja a nyomásfokozó szivattyúval, feltölti vízzel, és légteleníti, mielõtt a tömlõ szabad végének lezárása megtörténne. A vizsgálati darabban fenntartja 0,07 MPa nyomást, miközben hozzávetõleg a közepénél 180°-ban visszahajtja a hossza mentén, majd a szabad véget hozzáköti a tömlõhöz olyan szorosan rögzítve, ahogy csak lehet, úgy hogy éles törés alakuljon ki, miközben biztosítja, hogy a kötés ne akadályozza meg a vizsgálati darab átmérõjének további növekedését. Emeli a nyomást a vizsgálati darabban, amíg a vizsgálati nyomás 60 s alatt nem éri el a 6. melléklet 4. táblázatában meghatározott nyomás értéket és a nyomást 1 percig fenntartja, majd megvizsgálja a mintadarabot, szivárgást vagy nyomásvesztést okozó sérülésre utaló jelet keresve.
(4) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését,
b) hivatkozást ezen követelményre,
c) a megfigyelt szivárgás vagy sérülés tényét, és
d) a vizsgálat idõpontját.
82. §
(1) Tapadás vizsgálatakor a vonatkozó mûszaki követelmény 1 típusú vizsgálata szerinti mérés során a tapadás a bélés és a köpeny közöttnemlehet kevesebb, mint 1,0 kN/m, a bevonat és a köpeny közöttnemlehet kevesebb, mint 1,6 kN/m.
(2) A mintadarab szélessége minden esetben 25±0,5 mm és a tömlõ hossztengelyére merõlegesen kivágott. A gyûrût keresztben fel kell vágni és kinyitni, úgy, hogy szalagot képezzen.
(3) A tapadás meghatározásánál a motorhajtású befogók mozgási sebességét úgy kell megválasztani, hogy a rétegek elválasztásának sebessége elérje az 50±5 mm/min értéket.
(4) Ha a tapadás értékének megállapítása nem lehetséges a nagy tapadás miatti szakadás következtében, úgy azt megfelelõnek kell elfogadni.
(5) Avizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy minden tapadást megkísérel megmérni és az eredményt dokumentálja.
83. §
(1) A gyorsított öregítés vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy négy, egyenként 1 m hosszúságú vizsgálati darabot vizsgál. A vizsgálati minták a tömlõ eredeti repesztõ nyomás és tapadás vizsgálati darabjával szomszédos részébõl származnak.
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) a három vizsgálati darabot 180°-ban, hozzávetõleg a közepénél a hossza mentén visszahajtja és lapos helyzetében összeköti,
b) lazán feltekeri a maradék vizsgálati darabot,
c) öregíti mind a négy vizsgálati darabot levegõben, 14 napig, 70±1 °C szabályozott hõmérsékletû szekrényben,
d) az öregítést követõen a három félbehajtott vizsgálati darabot kiegyenesíti, és repesztõ nyomás vizsgálatnak veti alá a 78. § (1) bekezdés meghatározásának megfelelõen, és
e) a maradék vizsgálati darabot a 82. §-ban meghatározott tapadás vizsgálatnak veti alá.
(3) Gyorsított öregedés vizsgálatakor a mindhárom, repesztõ nyomás hatásának kitett mintadarab megfelel a 78. §-ban meghatározott követelményeknek. A repesztõ nyomás eredmények átlagértéke nem csökkenhet jobban, mint a 78. §-ban meghatározott induló átlagos repesztõ nyomás érték 25%-a.
(4) A tapadás a feltekert mintadarab bélése és a köpenye között nem lehet kevesebb, mint 0,9 kN/m és a feltekert mintadarab a bevonata és a köpenye között nem lehet kevesebb, mint 1,4 kN/m.
84. §
(1) A dörzsállósági vizsgálat csak a gyártó, forgalmazó és a felhasználó közös megegyezése esetén kerül végrehajtásra.
(2) Az 1. és 2. osztályú tömlõk felületi dörzsállóságuk szerint kategóriába soroltak. A felületi dörzsállósági kategóriákat a 6. melléklet 5. táblázata tartalmazza.
(3) A vizsgált tömlõ abba a kategóriába tartozik, amelyhez tartozó fordulatokat alkalmazva az ötbõl legalább négy mintadarab nem reped ki. C kategóriájú a tömlõ, ha a maximális fordulatot követõen ötbõl legalább négy mintadarab nem reped ki a 6. melléklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomás érték mellett.
(4) A felületi dörzsállósági vizsgálat öt, egyenként 0,35 m hosszúságú vizsgálati darabon történik.
85. §
(1) A dörzsállósági vizsgálati berendezés a nyomás alatt álló, forgatható vizsgálati darab felületének a koptatásához oldalirányban mozgó, folyamatosan megújuló koptató szalaggal rendelkezik.
(2) A forgatott kapocs tengelyirányban rögzített, a másik kapocs vezetõ mentén elmozdulhat tengelyirányban.
(3) A koptató kar forgatható himba alakban tengely körül elfordulhat felfelé és a kar súlya olyan, hogy 105 N erõvel hat a vízszintesen beállította vizsgálati darabra. Ez a vizsgálati kar alternáló mozgást végez a tömlõ tengelye mentén 18–20 mm/s sebességgel, 80 mm-es tartományban, a lehúzás irányában automatikusan váltakozva. Az irányváltások holtideje nem lehet több mint, 0,1 s.
(4) A koptató kar hordozza a koptató szalagot, amely 4 mm-t mozog a tömlõ hossza mentén minden kettõs löketre, és a vizsgálati darabot hosszában alulról síkgörgõ támasztja alá.
(5) Legalább 2 literes légtartály kapcsolódik a berendezéshez, a nyomás megtartása érdekében vízveszteség esetére.
(6) A koptató anyag egy tekercs csiszolóvászon, amely 50 mm széles és 50±2 m hosszú. A a koptatásra használt anyag jó minõségû zsugorított alumínium oxid (Al2O3), legalább 70 m% Al2O3 tartalommal, amely a vonatkozó mûszaki követelmény által meghatározott 60P szemcse méretû.
86. §
(1) A dörzsállósági vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) a vizsgálati darabot a gépbe helyezi,
b) csatlakoztatja a nyomásfokozó szivattyút, a rendszert 20±3 °C hõmérsékletû vízzel tölti fel és légteleníti,
c) a nyomást 0,5 MPa-ig fokozza, és ellenõrzi a koptató kar és a vizsgált tömlõ vízszintességét,
d) a vízcsatlakozás felõl nézve az óra járásával megegyezõen forgatni kezdi a vizsgálati darabot 27±1 l/min fordulattal,
e) a 6. melléklet 5. táblázatában meghatározott számú fordulat után megterheli a tömlõt a 6. melléklet 4. táblázata szerinti üzemi nyomásig, és
f) a vizsgálatot a fennmaradó négy vizsgadarabbal megismétli.
(2) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését, besorolási osztályát,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) a koptatási eredményeket, melyek tartalmazzák a fordulatok számát és bármely sérülést, és
d) a vizsgálat idõpontját.
87. §
(1) A 3. és 4. osztályú tömlõk pontszerû dörzsállóságuk szerint kategóriába soroltak. A felületi dörzsállósági kategóriákat a 6. melléklet 6. táblázata tartalmazza. A vizsgált tömlõ abba a kategóriába tartozik, amelyhez tartozó kettõs löketeket alkalmazva az ötbõl legalább négy mintadarab nem reped ki.
(2) A pontszerû dörzsállóság vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy a tömlõ öt, egyenként 1 m hosszú vizsgálati darabját vizsgálja. A pontszerû dörzsállóság meghatározásához a tömlõn körbe öt egyenlõ távolságra lévõ helyen minden egyes vizsgálati darabot megjelöl az öt helyzet valamelyikénél, az egyik felületet használva kiindulási pontként.
88. §
(1) Az 5. melléklet 1. ábra szerinti pontszerû dörzsállóságot vizsgáló berendezés a vizsgálati darab felszínének pontszerû koptatására szolgál alternáló mozgás révén. A vizsgálatot végzõ személy a koptató szalagot egy hordozóra rögzíti, amely 45° szöget zár be a vizsgálati darab vízszintes tengelyével és 20° szöget a vizsgáló berendezés alternáló mozgásának irányával.
(2) Az alternáló mozgás frekvenciája 50–60 kettõs löket percenként és egy löket hossza 230 mm.
(3) A berendezés lefelé, a vizsgálati mintára kifejtett ereje 15,5 N.
(4) Egy a vizsgáló berendezésre helyezett légfúvóka folyamatos légáramot hoz létre a hulladéknak a dörzsölt területrõl történõ eltávolítására.
(5) A koptató anyag 25 mm × 300 mm méretû csiszolóvászonból áll. A koptató anyaghoz használt koptató jó minõségû zsugorított alumínium-oxid (Al2O3), idegen anyagoktól mentes, legalább 93m%Al2O3 tartalommal, amely a vonatkozó mûszaki követelmény által meghatározott 50P szemcse méretû.
(6) A vászon jó minõségû pamut, amelynek láncfonal irányú minimális szakító szilárdsága 1,392 N és a vetülék irányú szakító szilárdsága minimum 431 N. A koptató szalag minden egyes próba után kicserélésre kerül.
89. §
(1) A pontszerû dörzsállósági vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy a vizsgálati darabot elhelyezi a tartón, megakadályozva a csavarodását és csatlakoztatja a nyomó szivattyúhoz, majd feltölti vízzel, kiszorítva minden levegõt. Amikor a nyomás elérte a 0,7 MPa értéket ellenõrzi, a koptató kar vízszintes helyzetét és elindítja a pontszerû dörzsállóságot vizsgáló berendezést, és kirepedésig koptatja a vizsgálati darabot, közben feljegyezi a repesztésig megtett kettõs löketek számát. A maradék négy vizsgálati darabon a vizsgálatot megismételni.
(2) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését, besorolási osztályát,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) az öt koptatás eredményeként a kirepedésig megtett kettõs löketek számát és azok átlagát, és
d) a vizsgálat idõpontját.
90. §
(1) Alacsony hõmérsékletû hajlékonyság vizsgálat esetén minden tömlõosztály belsõ bélése és a bevonatos 3. és 4. osztályú tömlõk külsõ bevonata nem törhet, vagy válhat le a köpenyrõl 15 ciklust követõen.
(2) A standard vizsgálati hõmérséklet –20±2 °C, a hideg klimatikus körülmények között használt különleges vizsgálati hõmérséklet –30±2 °C.
91. §
(1) Az alacsony hõmérsékletû hajlékonyság vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy minden tömlõbõl két vizsgálati darabot vizsgál, amelynek mérete a 25 mm belsõ átmérõjû tömlõk esetében 80 mm × 40 mm, a többi tömlõnél 100 mm × 40 mm a téglalap nagyobbik oldalát az egyik 0,3 m hosszúságú tömlõ hosszából veszi vetülék irányban.
(2) A vizsgálati mintát nem kell kondicionálni.
(3) A vizsgáló berendezésben az 5. melléklet 2. ábra által megadott méretû két befogó pofa tartja a vizsgálati mintát a vizsgálati helyzetben. Az egyik befogó pofa rögzített, a másik mozgatható, a pofák közötti rés zárt helyzetben az 5. melléklet 3. ábra szerint háromszorosa a tömlõ teljes vastagságának, beleértve a bordákat is, ahol ez értelmezhetõ.
(4) A pofák közötti rés nyitott helyzetben a vizsgálati darab kiegyenesített hosszának 50 mm-rel növelt értéke a tömlõ hosszanti nyújtására, amely a mozgatható pofa által kifejtett 250Nhúzóerõt eredményez.Amozgatható pofa 10mm/s sebességû alternáló mozgást végez. A berendezés jellemzõ méreteit az 5. melléklet 4. ábrája mutatja.
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) a vizsgálati darabot és a berendezést a 90. § (2) bekezdés szerinti vizsgálati hõmérsékletre beállított fagyasztóba helyezi, és elvégezi a vizsgálatot a 90. § (2) bekezdés szerinti hõmérsékleten,
b) befogja a vizsgálati darabot a tömlõ bélésénél, a 3. és 4. osztályú tömlõk esetében a bevonatnál fogva, ahogy azt az 5. melléklet 3. ábrája mutatja, olyan módon, hogy a szabad hossz a pofák között 50–55 mm legyen,
c) azonnal zárt helyzetbe mozgatja a pofákat és 10 percig úgy hagyja, ezután a mozgatható pofával lefolyat egy vizsgálati ciklust 10 mm/s sebességgel és 250 N erõvel,
d) egy vizsgálati ciklus 60 másodpercig tart, amibõl a pofák nyitási ideje 5 s, a nyitott helyzet 10 s, a pofák zárási ideje 5 s, a zárt helyzet 40 s, és
e) 15 ciklust követõen megvizsgálja, hogy a darabon mutatkozik-e törés, valamint a borítás vagy a bélés szétválása a köpenytõl.
(6) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) a megfigyelt repedést vagy szétválasztódást, ha volt ilyen,
d) a vizsgálat hõmérsékletét, és
e) a vizsgálat idõpontját.
92. §
(1) Forró felülettel szembeni ellenállás vizsgálatakor
a) az 1. osztályú tömlõket 260±10 °C,
b) a 2. osztályú tömlõket 280±10 °C, és
c) a 3. és 4. osztályú tömlõket 350±10 °C hõmérsékleten négy vizsgálatból egy sem eredményezhet a vizsgálati darabon szivárgást a fûtött rúd alkalmazásának kezdete és annak eltávolítása közötti 30 s idõn belül.
(2) A vizsgálat során a vizsgálati darab a mintatömlõ 0,5±0,05 m hosszúságú darabja. A vizsgálati darab megjelölése 4 helyen, egymástól azonos távolságra a kerület mentén úgy történik, hogy 2 jelölés egybeessen a tömlõ sík élével.
(3) A vizsgálathoz használt, az 5. melléklet 6–7. ábrák szerinti berendezés egy izzószál rúd, amely egy elektromosan fûtött 80±5 _ ellenállású spirál vezeték, amely egy 21 mm átmérõjû kerámia csõre van tekerve és ezt egy legalább 95 m% SiO2 (szilícium-dioxid) tartalmú kvarc csõ foglalja magába.
(4) A berendezés rendelkezik
a) hõmérsékletszabályozóval, amely képes a beállított hõmérsékletet 15 s-on belül a kezdeti értékre visszaállítani és fenntartani a beállított hõmérsékletet a meghatározott határok között,
b) termoelemmel, amely J vagy K típusú, nem összecsavart burkolt típus, átmérõje 1,5 mm,
c) terhelõ súllyal, amelyet arra alakítottak ki, hogy az izzószál rúd a függõlegesen rögzített vizsgálati darabra 4 N-nak megfelelõ erõvel hasson, és
d) szekrénykével vagy kisméretû zárt térrel, a helyi légmozgások kizárására az izzószál rúd és a vizsgálati darab közelébõl.
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) függõleges helyzetben összekapcsolja a vizsgálati darabot, feltölti a vizsgálati hõmérsékletû 15±5 °C-os vízzel, kiszorítva az összes levegõt és 0,7 MPa nyomásnak teszi ki,
b) szobahõmérsékleten beállítja a vizsgálati darabot és az izzószálon lévõ gyûrût úgy, hogy annak sík lapja érintkezzen a vizsgálati darabon elhelyezett jelölés egyikével,
c) elemeli az izzószál rudat a vizsgálati darabtól, majd bekapcsolja a hõmérsékletszabályozót és beállítja a vizsgálati hõmérsékletet az (1) bekezdés szerint,
d) a vizsgálat folyamán fenntartja, és regisztrálja a hõmérsékletet,
e) az izzószál rudat 4 N erõvel nekinyomja a vizsgálati darabon lévõ jelölésnek, és
f) 30 s elteltével eltávolítja a rudat és megvizsgálja a mintadarabot szivárgásra, ahol
fa) ha szivárgás jelentkezik 30 s-on belül, leállítja a vizsgálatot és feljegyzi a meghibásodásig eltelt idõt,
fb) ha nem keletkezik szivárgás, a vizsgálatot megismétli a többi három jelölt helyzetben, miután megbizonyosodott arról, hogy a gyûrû érintkezõ felülete tiszta.
(6) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) minden vizsgálati eredményt másodpercben,
d) a vizsgálat hõmérsékletét, és
e) a vizsgálat idõpontját.
93. §
(1) Hajlítási töréssel szembeni ellenállóság vizsgálat során a tömlõ belsõ átmérõjének 10-szeresének megfelelõ hajlítási sugarat alkalmazva, vizuális megfigyelés alapján a tömlõ nem mutathat törést.
(2) A vizsgálati darab kapcsokkal együtt legalább 15 m hosszú.
(3) Az 5. melléklet 8. ábrája szerinti vizsgáló berendezésben két fa vagy fém lap akadályozza a nyomás alá helyezett tömlõ kifelé történõ elmozdulását. Az egyik oldal rögzített, a másik elmozdítható és az elõzõtõl megadott távolságon rögzíthetõ.
(4) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) a nyomásmentes tömlõt elhelyezi az 5. melléklet 8. ábrája szerinti vizsgáló berendezésben görbített helyzetben, hogy az oldallapok lapok távolsága 22-szerese legyen a tömlõ belsõ átmérõjének,
b) feltölti a tömlõt vízzel, kiszorítva a levegõt,
c) 1,0 MPa nyomás alá helyezi, és halványan megjelöli mindkét határoló fallal érintkezõ pontján,
d) a tömlõ végét meghúzza, hogy kiegyenesedjen az eredeti görbített szakasz az oldallapok mentén, és
e) ellenõrzi, hogy észlelhetõ törés mutatkozik-e a tömlõ új görbült szakaszán.
(5) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) a megfigyelt törést, ha volt ilyen, és
d) a vizsgálat idõpontját.
94. §
(1) Nyomásveszteség vizsgálatakor az egy méter tömlõhosszra esõ nyomásveszteség nem haladhatja meg a 6. melléklet 7. táblázatában megadott értéket a hozzátartozó térfogatáram mellett.
(2) A nyomásveszteség vizsgálat kiszûri azokat a tömlõket, amelyeknek magas a súrlódási vesztesége vagy durva a belsõ bélése.
(3) A vizsgálati darab két különbözõ hosszúságú tömlõbõl áll, az egyik kapcsolt hossza 1±0,1 m és a másik 20±0,2 m, mindkettõ kapcsokkal készre szerelve. A kapcsok megfelelnek a 44–56. § elõírásainak.
(4) Az eljáráshoz használt berendezés rendelkezik
a) egy szabályozható vízforrással, amely képes a 6. melléklet 7. táblázatában megadott térfogatáramok és 0,6 MPa bemenõ nyomás biztosítására,
b) egy nyomásmérõvel,
c) nyomáskülönbség mérõkkel,
d) egy szabályozó szeleppel, amely lehetõvé teszi állandó vízmennyiség (l/min) átszivattyúzását a vizsgálati mintán, és
e) az 5. melléklet 9. ábra szerinti nyomásmérõ adapterrel, amely a vizsgálati darab elõtt és mögött helyezkedik el és arra szolgál, hogy az lehetõvé tegye a nyomáskülönbség mérését, ennek érdekében három egymással kompatibilis, a vizsgált tömlõvel azonos belsõ átmérõjû adapter csõ szükséges.
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) lefekteti a vizsgálati darabot vízszintes helyzetben hajlítás nélkül,
b) a vizsgálati darabokat sorrendben csatlakoztatja a nyomásmérõ adapter csövekhez [(4) bekezdés e) pontja] (ahogy azt az 5. melléklet 10. ábrája mutatja) és a szabályozható vízforráshoz [a (4) bekezdés a) pontja],
c) biztosítja a 6. melléklet 7. táblázatában megadott vízáram elérését, 0,6 MPa nyomás mellett, megméri a vízáramlásnak kitett vizsgálati darab hosszát, meghatározza a nyomáskülönbség mérõk [a (4) bekezdés c) pontja] segítségével a nyomásveszteséget az adapterek között, és
d) kiszámolja a tömlõ egy méterére esõ nyomásveszteségét a két tömlõ vizsgálati darab segítségével úgy, hogy a Nyomásveszteség [kPa/m] = (p20-p1) / (m20-m1) Ahol: p20 a nyomásveszteség a 20 m hosszúságú tömlõn, kPa-ban, p1 a nyomásveszteség az 1 m hosszúságú tömlõn, kPa-ban, m20 a vízáramlásnak kitett 20 méteres tömlõ aktuális hossza méterben, m1 a vízáramlásnak kitett 1 méteres tömlõ aktuális hossza méterben.
(6) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) az 1 méterre esõ nyomásveszteséget, kPa/m-ben, és
d) a vizsgálat idõpontját.
95. §
(1) A tömlõk olajszennyezõdéssel szemben ellenállását mindegyik osztályba tartozó tömlõn meg kell vizsgálni. A 82. §-ban megadott módszer szerinti vizsgálat során megállapított eredõ tapadás érték csökkenésének mértéke az olajszennyezõdés hatás vizsgálat következtében nem lehet nagyobb, mint 60%.
(2) Az olajszennyezõdés vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy a mintadarab keresztirányú mintáját úgy alakítja ki, hogy a tömlõ hossztengelyére merõleges irányban levág abból egy 25±0,5 mm széles gyûrû alakú darabot, majd a gyûrû felvágása után a kapott szalag egyik végétõl 20 mm-re a folyadékzáró réteget felfejti a szövetszerkezettõl 25±5 mm szakaszon. A hosszirányú minta esetében a tömlõ hossztengelye irányában egy 110±10 mm de minimum 2r_ hosszúságú és 25±0,5 mm széles darabot vág ki. A keresztirányú mintához hasonlóan ennél is 25±5 mm hosszan fejti fel a folyadékzáró réteget.
(3) A vizsgálathoz általános motorolajt kell használni, amelynek minõsége SAE 15W40.
(4) A vizsgálathoz használt berendezés egy hozzávetõlegesen_100mmátmérõjû és legalább 50mm falmagasságú üveg edény.
(5) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) a vonatkoztatási érték megállapításához 1–1 hosszanti és keresztirányú kezeletlen mintán elvégezi a tapadási erõ mérését,
b) további elõkészített mintadarabokat – 1 hosszanti és 1 keresztirányú mintát – a reagensbe meríti és 168±2 óra idõtartamig lefedve, szobahõmérsékleten állni hagyja, és
c) a reagálási idõ letelte után a mintákat letisztítja száraz ruhával vagy itatóspapírral és szobahõmérsékleten20±2 °C, szemrevételezést követõen megméri a tapadást (adhéziót) az olajból történt eltávolítást követõ 1 órán belül, a 82. § szerint.
(6) A vizsgálati jegyzõkönyv tartalmazza
a) a vizsgált tömlõ teljes megnevezését,
b) a hivatkozást ezen követelményre,
c) a tapadás eredményeit, és
d) a vizsgálat idõpontját.
Magasnyomású lapostömlõk
96. § Azoknál a lapostömlõknél, amelyeket a 6. melléklet 4. táblázatában megadott üzemi nyomásnál magasabb nyomáson használnak, a gyártó által megengedett üzemi nyomás, a vizsgálati nyomás és a repesztõ nyomás egymáshoz viszonyított arányai nem lehetnek kisebbek, mint 1:1,5:2,25. Ha az itt megadott aránnyal számított érték alacsonyabb, mint a 6. melléklet 4. táblázatában megadott megfelelõ nyomás érték, úgy az adott tömlõnek legalább a 6. melléklet 4. táblázatában feltüntetett értéket el kell érnie.
97. §
(1) A magasnyomású lapostömlõk megfelelnek minden, a tömlõ szerkezet szerinti osztályára vonatkozó követelményének.
(2) A hidrosztatikai követelményeket minden tömlõ esetében úgy kell meghatározni, hogy a kezdeti vizsgálati nyomás 0,07 MPa, azon tömlõknél, amelyek üzemi nyomása kisebb, mint 2 MPa, a végnyomás 1,0 MPa, a 2 MPa-nál magasabb üzemi nyomású tömlõknél pedig, 2,0 MPa.
(3) A magasnyomású lapostömlõk tömegére és a hajlítási sugárra nincs korlátozás azoknál a tömlõknél, amelyek üzemi nyomása magasabb, mint 2,0 MPa.
(4) A 38mmnévleges belsõ átmérõjû, és min. 4,0 MPa megengedett üzemi nyomású lapostömlõ jele: 38-H. A tömlõt 38-H jelû tömlõ kapoccsal kell szerelni.
(5) Az (1)–(4) bekezdés elõírásaitól eltérõ paraméterû magasnyomású lapos tömlõ forgalomba hozatalát a hatályos jogszabálynak megfelelõen engedélyeztetni kell.
Jelölés, megnevezés
98. § A tömlõ mindkét végén, a bekötéstõl 2 m távolságra, jól olvashatóan és maradandó módon fel van tüntetve
a) a gyártó neve vagy jele,
b) a hivatkozás ezen követelményre,
c) a tömlõ megnevezése,
d) a legnagyobb megengedett üzemi nyomás MPa (bar)-ban,
e) a gyártás éve és negyedéve,
f) a különleges vizsgálati hõmérséklet értéke, ha alacsonyabb, mint a 90. § (2) bekezdés szerinti –20 °C, és
g) a jóváhagyás száma és a tanúsító szervezet vagy annak hivatkozása, ahogy az értelmezhetõ.
99. § A tömlõ megnevezése tartalmazza
a) a tömlõ nevét, típusát,
b) a tömlõ osztályát, belsõ átmérõjét (mm-ben),
c) a tömlõ hosszát,
d) a bekötését, és
e) a tömlõre vonatkozó mûszaki adatokat.
Tömlõ szerelvények
100. §
(1) Abban az esetben, ha a tömlõkapcsokat a tömlõ gyártója szereli fel, a tömlõszerelvény biztonságosságát a gyártó vizsgálattal ellenõrzi a forgalmazó, felhasználó felé történõ kiszállítás elõtt. Eszerint nem lehet semmilyen szivárgásra utaló jel, valamint a tömlõ és tömlõkapocs egymástól nem mozdulhat el.
(2) Ha nem a tömlõ gyártója szereli tömlõkapcsokkal a tömlõt, úgy a forgalmazó, vagy ha a tömlõt a felhasználó kötötte be, akkor a felhasználó gondoskodik a tömlõszerelvény biztonságosságának vizsgálatáról.
101. §
(1) vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy a tömlõszerelvényt a tûzoltó kapcsokkal együttesen egy vizsgálati darabként használja.
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) megnöveli a nyomást a 6. melléklet 4. táblázatában megadott próbanyomás értékre és fenntartja legalább 1 percig, megvizsgálva ezen idõ alatt, hogy bármelyik tömlõkapocs elmozdul vagy szivárog-e,
b) leengedi a nyomást és hagyja, hogy a tömlõszerelvény lazuljon 1 percig, majd ismét megemeli a nyomást a 6. melléklet 4. táblázatában megadott próbanyomás értékére és fenntartja további 1 percig, közben figyelmesen megvizsgálja a tömlõkapcsok elmozdulását vagy szivárgását, és
c) leengedi a nyomást és figyelmesen megvizsgálja a tömlõkapcsok elmozdulását vagy szivárgását.
(3) A statisztikai alapú mintavételi terv használható annak bizonyításául, hogy az adott tétel megfelel ennek a követelménynek.
102. § A tömlõ tömlõkapcsai feleljenek meg a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtsanak.
103. § A használatba vett tömlõszerelvény felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelõs szervezet gondoskodik minden olyan használati alkalmat követõen, amikor sérülés gyanítható, vagy javítás után, valamint a gyártó által megadott gyakorisággal, de legalább két évenként. Az üzemben tartásáért felelõs szervezet gondoskodik arról is, hogy idõszakosan nyomáspróbának vessék alá a tömlõszerelvényt.
104. §
(1) A felülvizsgálat és idõszakos nyomáspróba során a vizsgálatot végzõ személy a tömlõszerelvényt tisztítás után szemrevételezéssel ellenõrzi, a sérült köpenyû, a tömlõkapocs bekötéseknél erõsen kopott tömlõt javítja vagy selejtezi, ellenõrzi a tömlõn és a tömlõkapcsokon a jogszabály által elõírt feliratok meglétét, az elõírt jelölések hiányában a tömlõszerelvény biztonságossági okokból nem nyomáspróbázható.
(2) A szemrevételezéssel megfelelõnek minõsített tömlõszerelvényt idõszakos nyomáspróbának veti alá, a nyomáspróba értékeit a 6. melléklet 8. táblázat tartalmazza, ha a 75 mm névleges belsõ átmérõnél nagyobb belsõ átmérõjû tömlõszerelvények gyártó által megengedett üzemi nyomása nagyobb a 6. melléklet 8. táblázatában megadott értéknél és a tömlõszerelvények alkalmazási körülményei ezt indokolttá teszik, a felülvizsgálat a gyártó által megadott üzemi nyomáson történik.
(3) A tömlõszerelvény megfelelõ, ha a vizsgálati idõ alatt a tömlõkapcsoknál, bekötéseknél és a tömlõ köpenyén szivárgás, valamint a tömlõ köpenyén repedés, rendellenes deformáció nem észlelhetõ. A nem megfelelõ tömlõt javítani vagy selejtezni kell.
(4) A felülvizsgálat és idõszakos nyomáspróba után a fenntartó gondoskodik a tömlõszerelvényen a gyártó által meghatározott, a tároláshoz elõírt karbantartási mûveletek elvégzésérõl.
(5) A felülvizsgálat és az idõszakos nyomáspróba elvégzése a tömlõszerelvényen a gyártói jelölés után kerül jelölésre. A jelölés legalább tartalmazza a felülvizsgálat évét, hónapját és a felülvizsgáló nevét, védjegyét, vagy jelzetét.
(6) A felülvizsgálat és idõszakos nyomáspróba dokumentálása feleljen meg a vonatkozó mûszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékû biztonságot nyújtson.
A felülvizsgálat, idõszakos nyomáspróba és gyártási vizsgálat
105. §
(1) A vizsgálatot végzõ személy a vizsgálathoz önmûködõ nyomáskapcsolóval, és túlnyomás elleni biztonsági szeleppel ellátott, vizsgálati nyomás elõállítására alkalmas nyomásfokozó berendezést használ. A berendezés egy vagy több, a 44–56. § elõírásainak megfelelõ csonkkapoccsal rendelkezik. A berendezés és tartozékai biztosítják a vízzel feltöltött tömlõk légtelenítését, és a nyomás legfeljebb 2 MPa/min nyomásfelfutási sebességgel történõ egyenletes növelését.
(2) A vizsgálat során a vizsgálatot végzõ személy
a) a tömlõszerelvényt egy lapos felületen egyenes vonalban kifekteti,
b) a vizsgáló berendezéshez csatlakoztatja,
c) a szabad végét lezárja,
d) 0,2 MPa nyomáson vízzel feltölti,
e) légteleníti,
f) a nyomást növeli a 6. melléklet 8. táblázatában megadott értékre,
g) a tömlõszerelvényt ezen a nyomáson tartja 2 percig,
h) a nyomást fokozatosan csökkenti és
i) a tömlõszerelvényt vízteleníti.
(3) A nyomáspróba során a tömlõszerelvények nem kapcsolhatók sorba.
(4) A vizsgálat során a tömlõ szabad hosszirányú nyúlását és csavarodását biztosítani kell.
106. §
(1) A gyártás során a gyártó gondoskodik a tömlõn, és a tömlõszerelvényen a 6. melléklet 9. táblázat szerinti tétel és gyártásvizsgálatok elvégzésérõl és dokumentálásáról.
(2) A gyártó tétel vizsgálat során a gyártó egy tömlõn, vagy minden legyártott tételbõl származó minta tömlõn elvégzi vizsgálatokat.
(3) A gyártó a gyártás vizsgálat során minden egyes legyártott tömlõn elvégzi a vizsgálatokat.
Tüzivíztározó medence karbantartása
A tüzivíztározókat 6 havonta ellenőrizni- és 5 évente karbantartani szükséges.
A tűzoltó vízforrás ellenőrzése és karbantartása tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenység.
Kérjen ajánlatot komplex átalánydíjas szolgáltatásunkról
Tüzivíztározó medencék karbantartásának vonatkozó előírásai
A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete
az Országos Tûzvédelmi Szabályzatról tartalmazza a vonatkozó előírásokat.
42. §
(1) Medencék, tartályok (a továbbiakban együtt: víztárolók) és egyéb vízforrások félévenkénti felülvizsgálatáról,
ötévenkénti teljes körû felülvizsgálatáról az üzemben tartásáért felelõs szervezet gondoskodik. Továbbá gondoskodik
azon tartozékok nyomáspróbázásáról, amelyek a használat során nyomásnak vannak kitéve.
(2) A féléves felülvizsgálat során a 35. §-ban meghatározott általános feladatokon felül a felülvizsgálatot végzõ személy
megvizsgálja az oltóvíz mennyiségét, az utántöltésre való szerelvények állapotát, a szívóvezeték állapotát, a lábszelep
mûködõképességét, fûtött víztárolók esetén a fûtési rendszer mûködõképességét.
(3) Szükség esetén a felülvizsgálatot végzõ személy az oltóvíz algásodásáról, iszaposodásáról, nagymértékû szivárgás
észlelése esetén a szivárgás tényérõl írásban értesíti az üzemben tartásért felelõs szervezetet.
(4) Szükség esetén a felülvizsgálatot végzõ személy a fémbõl készült tartályoknál a korrózió elleni védelem
szükségességérõl írásban értesíti az üzemben tartásért felelõs szervezetet.
43. §
(1) Víztárolók esetében az ötéves teljes körû felülvizsgálat során az általános és féléves feladatokon felül a felülvizsgálatot
végzõ személy elvégzi
a) a víztároló tisztítását,
b) a víztároló szerkezetének, szigetelésének szükség szerinti javítását,
c) a szívóvezeték nyomáspróbáját,
d) a fémszerkezetek festését, és
e) a tároló feltöltését, a szerelvények próbáját.
(2) A szívóvezeték nyomáspróbája a szívókosár nélküli, lezárt szívóvezetéken vízzel történik, a próbanyomás értéke
1,5 MPa, idõtartama 5 perc, a nyomáspróba alatt a szerelvényeknél szivárgás nem megengedett.
(3) Egyéb víztároló (víztornyok, vízmûvek tárolói) esetén a szívócsõ megléte, karbantartottsága, a tûzoltásra tartalékolt
(elõírt) víz megléte és a vízvételezés céljára kialakított kifolyócsonk megközelíthetõsége félévenkénti ellenõrzésérõl
a fenntartó gondoskodik.
(4) A természetes vízforrások (pl. folyó, patak, tó) mint tûzoltó-vízforrások felülvizsgálatakor az elõírásokat
